TudományNap a Veres Pálné Gimnáziumban

Beszámoló az eseményről

A középiskolások tudományok iránti érdeklődésének s ezzel tudás-orientációjának erősítésére indított igen sikeresnek bizonyult programot tudománykommunikációs műhelyünk, együttműködve akadémiai kutatóintézetekkel és egyetemekkel. A középiskolákban megszervezett programok során a diákok közvetlen, átélhető személyes élményeket szereznek a tudományok izgalmas kérdéseiről látványos előadások, kísérleti bemutatók, multimédiás eszközök révén.

2011. április 12-én került megrendezésre a második TudományNapi rendezvény a budapesti Veres Pálné Gimnáziumban (1053 Budapest, Veres Pálné utca 38.), melyen összesen hat tudományos-ismeretterjesztő program valósult meg, interaktív foglakozások és előadások formájában. Előzetes egyeztetés alapján az iskola igényeit figyelembe véve, az általuk kiválasztott témák alapján alakítottuk ki a programot, és kértük fel az előadókat illetve a foglakozások vezetőit. A program iskolán belüli népszerűsítésében tanárok segítették munkánkat, így a hat programon hozzávetőlegesen 200 diák vett részt.

A rendezvény teljes ideje alatt megjelenésre került az OTP Fáy András Alapítvány és a Tudásfeltöltés oldal:
• Arculat megjelenítése (roll-up kihelyezése az előadások helyszínén)
• Figyelem felhívása a Tudásfeltöltés weboldalra
 
Előadások, interaktív foglakozások:
Kísérleti bemutató a nanotechnológia érdekes jelenségeiből
MTA Kémiai Kutatóközpont munkatársai (Szabó Tamás és Söptei Balázs)
A Kutatóközpont célja alapvető tudományos kutatások folytatása a funkcionális anyagok kémiájának főbb területein, különös tekintettel a kémiai szerkezet és a reaktivitás, valamint az anyagok jellemző tulajdonságai és élettani hatásuk közötti kapcsolatok felderítésére.
A nanotechnológiai kísérleti bemutató keretében a következő témákban végeznek kísérleteket Kémiai Kutatóközpont Nanokémiai és Katalízis Intézetének munkatársai: 1. 1.Emulziók típusának meghatározása, felületaktív anyagok szerepe; 2. Pórusos anyagok; 3. Optikai jelenségek; 4. Szolok stabilitása; 5. Víz peremszöge üveglapon.
   
Nanomozaik – interaktív ismerkedés a nanotechnológiával
Berényi Szilvia és dr. Paszternák András, MTA Kémiai Kutatóközpont munkatársai
A foglalkozás célja a nanotechnológia megismertetése az érdeklődő diákokkal. Az informális oktatás módszerével nyújtunk betekintést a nano mérettartomány, anyagok és technológiák világába.

Csodaszerek-e az őssejtek?
Dr. Gerencsér Ákos, bioetikus, SOTE Magatartástudományi Intézet

Röviden bemutatásra kerül, hogy milyen módszereket lehet használni a magatartás-genetikai kutatások során, és azt, hogy ezekkel a módszerekkel milyen információkra lehet szert tenni. Az előadás második részében a genetikai szemléletmód terjedéséről, a genetikai információk jellemzőiről lesz szó, valamint a magatartásgenetikai információk felhasználásáról különböző területeken (pl. az oktatásban). Az egyetemen fogorvostan-, gyógyszerész- és orvostanhallgatóknak etikát oktat. A bioetikán belül elsődleges érdeklődési (kutatási) területe az orvosbiológia társadalmi vonatkozásai. Az előadás első felében az őssejtek típusairól  és a lehetséges (gyógyászati) felhasználási lehetőségeikről esik szó, második felében pedig az őssejtek kutatásával és felhasználásával kapcsolatos erkölcsi kérdésekkel ismerkedhetnek meg a diákok.


A Szaturnusz holdjának, a Titánnak kémiai felderítése
Dr. Nemes László, kémikus, emeritus tudományos tanácsadó, MTA Kémiai Kutatóközpont
A Titán a Szaturnusz legkülső holdja, amelynek felületét a Cassini-Huygens szonda térképezte fel és jelenleg is ezt végzi. A Titán sajátossága, hogy felülete és atmoszférája sok szénhidrogént és más olyan szerves anyagot tartalmaz, amelyekről feltételezhető, hogy az ősi Föld felületének és atmoszférájának felépítésében is fontos szerepet játszhattak. Így a földi élet kémiai kialakulása szempontjából a Titán jó modell lehet.

Indikátorok:
• Az iskola mintegy 600 diákjából 200 fő vett rész a TudományNapi rendezvényen
• 6 előadó tartott előadást illetve interaktív foglakozást különböző tudományos témakörökben

A rendezvény során videofelvétel készült valamennyi előadásról, valamint interjú az előadókkal, diákokkal és az iskola egyik tanárával. Az interjúkból kiderül, hogy az előadók jó kezdeményezésnek tartják a tudománynépszerűsítésnek ezen formáját, mellyel esetenként a természettudományos pályaválasztási szándék is erősödhet a diákokban. A diákokat előzetesen tanáraik tájékoztatták az egyes programokról, illetve az iskola területén kihelyezett plakátokról tájékozódhattak. Érdekesnek, és érthetőnek értékelték az előadásokat, az előadókat pedig segítőkésznek, akik minden általuk feltett kérdésre kimerítően válaszoltak.