TudományNap a Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskolában

Beszámoló az eseményről

A középiskolások tudományok iránti érdeklődésének s ezzel tudás-orientációjának erősítésére indított igen sikeresnek bizonyult programot tudománykommunikációs műhelyünk, együttműködve akadémiai kutatóintézetekkel és egyetemekkel. A középiskolákban megszervezett programok során a diákok közvetlen, átélhető személyes élményeket szereznek a tudományok izgalmas kérdéseiről látványos előadások, kísérleti bemutatók, multimédiás eszközök révén.

2011. május 13-án a Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskola (3100 Salgótarján, Arany J. út 12.) intézményében megrendezésre került TudományNapi rendezvényünk, melyen két párhuzamos szekcióban négy tudományos-ismeretterjesztő előadásra került sor. Előzetes egyeztetés alapján az iskola igényeit figyelembe véve alakítottuk ki a programot, és kértük fel az előadókat. A program iskolán belüli népszerűsítésében tanárok segítették munkánkat, így a négy előadáson hozzávetőlegesen 160 diák vett részt, akik előzetes tájékoztatást kaptak az előadások témáiról.

A rendezvény teljes ideje alatt megjelenésre került az OTP Fáy András Alapítvány és a Tudásfeltöltés oldal:
• Arculat megjelenítése
• Figyelem felhívása a Tudásfeltöltés weboldalra

Előadások:
Nanokutatás: parányi méretek, hatalmas lehetőségek
Dr. Volk János, MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet

Az előadó egy konkrét kutatási témán keresztül bemutatja a nanotechnológiában rejlő hatalmas lehetőségeket: azaz hogyan lehet pl. majdnem ugyanazt a nanoszerkezetet ultribolya-fényt kibocsátó lézerdiódában, gázérzékelő szenzorban, új típusú napelemben, vagy akár a környezeti zajokból táplálkozó áramgenerátorban hasznosítani. A téma ismertetése mellett, az előadó igyekszik bemutatni a kutatói pálya különlegességét, sokszínűségét és számos nehézségét.

Miről beszél a gyertya lángja? Az égés kémiája 150 évvel Faraday után
Dr. Turányi Tamás, ELTE Kémiai Intézet, egyetemi tanár

Michael Faraday (1791-1867) minden idők egyik legnagyobb fizikusa és vegyésze volt. Faraday 1827-tól majdnem minden Karácsonykor előadást tartott a Királyi Intézetben (Royal Institution) fiataloknak és érdeklődő felnőtteknek érdekes fizikai és kémiai jelenségekről. Az előadások témája mindig változott, és Faraday utolsó, 1860. évi Karácsonyi előadásának témája a gyertya égése volt. Ennek az előadásnak a szövegét az egyik hallgatója leírta és az abból készült könyv "A gyertya kémiai története" címmel jelent meg. Ezt a könyvet azóta is rendszeresen, néhány évente kiadják. A könyv magyarul is megjelent, előbb "A gyertya természetrajza" (Athenaeum, Budapest, 1921; fordította: Bálint András), majd később "Miről beszél a gyertya lángja?" címmel (Athenaeum, Budapest, 1949; fordította: Zemplén Jolán). A Karácsonyi előadásokat máig minden évben Karácsonykor megtartják a Királyi Intézetben.

Nanofizika szemléletesen
Dr. Márk Géza István, tudományos munkatárs, MTA MFA Nanoszerkezetek osztály

A tudomány napjainkban lép be a nanoméretű rendszerek világába. A foglalkozás első részében a diákok rövid ízelítőt kaphatnak a nanotechnológia kutatások eredményeiről, illetve ezek felhasználásáról a mindennapi életben. A nanonetechnológia megértéséhez azonban szükségünk van kvantummechanikai ismeretekre. Hogyan szemléltethető és érthető meg egy elektron mozgása ilyen nanorendszerben? A kérdések megválaszolásához a foglalkozás második részében a diákok megismerkedhetnek a Web-Schrödinger elnevezésű interaktív szimulációs programmal, ezáltal maguk modellezhetik, hogyan mozog egy elektron nanoméretű rendszerekben. A program a kvantummechanika alapelveinek szemléltetése mellett a tudományos kutatásban is alkalmazható. Részletek: www.nanotechnology.hu

Dinoszauruszok a Bakonyban: az Ajkaceratops és a többiek
Dr. Ősi Attila, okleveles geológus, kutató, MTA-MTM Paleontológiai Kutatócsoport

Ajka és a Bakony vidéke ma már nem csak a paleontológusok számára hangzik ismerősként, ha ősmaradványok kerülnek szóba. A Magyar Dinoszaurusz-kutató Expedíció az elmúlt években számos fontos fosszíliát fedezett fel és írt le az Iharkút melletti bauxit külfejtés területén kibukkanó, 85 millió évvel ezelőtti, felső-kréta korú, üledékes kőzetekből. A 2000-ben felfedezett és mára világhírűvé vált lelőhely az eltelt 10 évben ontotta a leleteket, melyek közül számos új fajt és nemzetséget is leírtak a kutatók. Az újonnan elnevezett nemzetségek pedig többnyire a lelőhelyről és tágabb környezetről kapták nevüket. A Bakonydraco galaczi, a Hungarosaurus tormai, vagy az Iharkutosuchus makadii neve főleg a természettudományok és a geológia iránt érdeklődők számára ismerősek. Az idén tavasszal leírt Ajkaceratops, az első európai Ceratopsia dinoszaurusz azonban sokkal szélesebb körben vált ismertté, hiszen a kutatásvezető Ősi Attila szülővárosáról elnevezett dinoszaurusz ritkaság a Nature-ben megjelent cikk hatására nagyon nagy médiaérdeklődést váltott ki.

Indikátorok:
• Az iskola mintegy 550 diákjából 160 fő vett rész a programon, hallgatta meg az előadásokat
• 4 előadó tartott előadást tudományos témakörben (nanofizika, kémia, paleontológa)