TudományNap a II. Rákóczi Ferenc Fővárosi Gyakorló Közgazdasági Szakközépiskolában

Alapítvány > OTP Fáy András Alapítvány
2011.05.05.

Beszámoló az OTP Fáy András Alapítvány megjelenéséről a II. Rákóczi Ferenc Fővárosi Gyakorló Közgazdasági Szakközépiskola TudományNapi rendezvényén

Beszámoló az eseményről

A középiskolások tudományok iránti érdeklődésének s ezzel tudás-orientációjának erősítésére indított igen sikeresnek bizonyult programot tudománykommunikációs műhelyünk, együttműködve akadémiai kutatóintézetekkel és egyetemekkel. A középiskolákban megszervezett programok során a diákok közvetlen, átélhető személyes élményeket szereznek a tudományok izgalmas kérdéseiről látványos előadások, kísérleti bemutatók, multimédiás eszközök révén.

2011. május 5-én a II. Rákóczi Ferenc Fővárosi Gyakorló Közgazdasági Szakközépiskola (1075 Budapest, Wesselényi u. 38.) intézményében megrendezésre került TudományNapi rendezvényünk, melyen két párhuzamos szekcióban négy tudományos-ismeretterjesztő előadásra került sor. Előzetes egyeztetés alapján az iskola igényeit figyelembe véve alakítottuk ki a programot, és kértük fel az előadókat. A program iskolán belüli népszerűsítésében tanárok segítették munkánkat, így a négy előadáson hozzávetőlegesen 250 diák vett részt, akik előzetes tájékoztatást kaptak az előadások témáiról.

A rendezvény teljes ideje alatt megjelenésre került az OTP Fáy András Alapítvány és a Tudásfeltöltés oldal:
• Arculat megjelenítése (roll-up kihelyezése az előadások helyszínén)
• Figyelem felhívása a Tudásfeltöltés weboldalra
 
Előadások, interaktív foglalkozások:
Paradicsomi ét-e a magzati? Tények és feltevések a méhen belüli életről
Andrek Andrea, perinatális pszichológus, ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar

Az elmúlt 10 évben számos tudományos és ismeretterjesztő műsor, tanulmány és előadás látott napvilágot a méhen belüli életidő rejtelmeiről, az emberi fejlődés jellegzetességeiről e korai időszakban. Milyen adatok gyűltek össze mára az anyát érő stressz rövid és hosszú távú hatásairól, a magzati tanulásról és emlékezeti kapacitásról? Mit „tud” az embrió, mit „tud” a magzat? Beszélhetünk-e magzati lelki életről, tudatosságról? Mennyiben védett a magzat a külső és belső környezetéből származó ingerekkel szemben? Valóban paradicsomi lét a magzati?Az előadás célja, hogy betekintést nyújtson a prenatális pszichológia és neurobiológia néhány alapvető tudományos vizsgálati eredményébe, azok következtetéseibe, valamint a prenatális terápiás tapasztaltok nyomán kibontakozó hipotézisekbe.

Látványos kémiai kísérletek
Dr. Wajand Judit, ny. egyetemi docens, ELTE Kémiai Intézet

A tojásból kikelő "kígyó", a meghökkentő színváltozások, a szikrázással, fénnyel járó reakciók a gyerekek minden korosztályát elvarázsolják, és azt szemléltetik, hogy a kémia nem száraz képletek, hanem az érdekes átalakulások tudománya.

Dinoszauruszok a Bakonyban: az Ajkaceratops és a többiek
Dr. Ősi Attila, okleveles geológus, kutató, MTA-MTM Paleontológiai Kutatócsoport

Ajka és a Bakony vidéke ma már nem csak a paleontológusok számára hangzik ismerősként, ha ősmaradványok kerülnek szóba. A Magyar Dinoszaurusz-kutató Expedíció az elmúlt években számos fontos fosszíliát fedezett fel és írt le az Iharkút melletti bauxit külfejtés területén kibukkanó, 85 millió évvel ezelőtti, felső-kréta korú, üledékes kőzetekből. A 2000-ben felfedezett és mára világhírűvé vált lelőhely az eltelt 10 évben ontotta a leleteket, melyek közül számos új fajt és nemzetséget is leírtak a kutatók. Az újonnan elnevezett nemzetségek pedig többnyire a lelőhelyről és tágabb környezetről kapták nevüket. A Bakonydraco galaczi, a Hungarosaurus tormai, vagy az Iharkutosuchus makadii neve főleg a természettudományok és a geológia iránt érdeklődők számára ismerősek. Az idén tavasszal leírt Ajkaceratops, az első európai Ceratopsia dinoszaurusz azonban sokkal szélesebb körben vált ismertté, hiszen a kutatásvezető Ősi Attila szülővárosáról elnevezett dinoszaurusz ritkaság a Nature-ben megjelent cikk hatására nagyon nagy médiaérdeklődést váltott ki.

Gömböc
Várkonyi Péter, egyetemi adjunktus, BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék

Az első ismert homogén test, amelynek egy stabil és egy instabil, azaz összesen két egyensúlyi pontja van. Ez a Gömböc. A kérdést, hogy létezik-e egyáltalán ilyen test, Vlagyimir Igorjevics Arnold orosz matematikus vetette fel 1995-ben. Tizenöt évvel később Domokos Gábor egykori tanítványával, Várkonyi Péterrel nemcsak egy matematikai bizonyítással, hanem egy kézzelfogható, homogén anyagból készült testtel válaszolt. A Gömböc neve, mint a leginkább gömbszerű testé, innen ered. Egy nehezék nélküli Keljfeljancsi. A fejlesztők szerint hasonlít a teknősbékához is: az Indiai csillagteknőst páncélja segíti a talpra állásában. Egy nagyszerű igazolás, amely műszaki hasznosítása még megoldásra vár.

Idegsejthálózatok tündöklése és bukása: Mi áll az epilepsziás működészavar hátterében
Tóth Kinga, biológus, kutató, MTA Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézet

• Idegsejttípusok az emberi agyban
• Idegsejt-felismerési gyakorlat, a bemutatott sejttípusokat kell képről/rajzról azonosítani
• Idegsejthálózatok működése, és összeomlása epilepsziában
• A kóros hálózati újraszerveződés szerkezeti ismérvei

Indikátorok:
• Az iskola mintegy 600 diákjából 250 fő vett rész a programon, hallgatta meg az előadásokat
• 5 előadó tartott előadást tudományos témakörben (pszichológia, kémia, paleontológia, matematika, neurobiológia)

Hozzászólások

Még nincsenek hozzászólások ehhez a cikkhez

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player