Interjú Bai Katalin, pályaválasztási tanácsadóval

-    Pszichológus a végzettsége, de tanárként is dolgozott, legújabb diplomáját HR területen szerezte. Milyen tapasztalatokat jelent ez ebben a munkában?

Tulajdonképpen pszichológus vagyok, de hosszú évekig tanítottam egy budapesti iskolában is, ahol iskolapszichológus, pályaválasztási tanácsadó és angol tanár voltam egy személyben. Az elmúlt években azonban részben a HR területével foglalkoztam, ezért úgy gondoltam, hogy a gyakorlat mellé az elméletet is hozzáveszem. Ma már elmondhatom, hogy mindhárom területen nagy rutinnal rendelkezem és gyakorlati szemmel is látom a karrieralakítás kérdését.

-    A pályaválasztás olyan döntés, amely alapvetően meghatározza a fiatalok életének további alakulását…

Ez így igaz… Olyannyira meghatározza, hogy ha valaki rosszul dönt, az az egész életét meghatározhatja, vagy esetleg egy későbbi csalódásra, pályamódosításra sarkallhatja. Az én célom az, hogy ezt elkerüljük, mert azt látom, hogy sokan vannak olyanok, akik rosszul döntenek valamilyen kényszerből vagy pillanatnyi hangulatnak engedve, de persze sok olyan is van, aki enged a család vagy a barátok nyomásának.

-    … és mi az Alapítvány célja?

-    Az OTP Fáy András Alapítvány legfontosabb célja a mileszel.hu-val, hogy a középiskolások tudatosan választhassanak pályát annak érdekében, hogy a későbbi döccenőktől, problémáktól megóvhassák magukat. Ez fontos azért, hogy teljes életet élhessünk, hiszen gondoljon bele, milyen érzés minden nap egy olyan munkahelyre bemenni, ahol nem szeretünk dolgozni, pedig ezen viszonylag könnyű változtatni. De mit tesz az ember akkor, ha a szakmáját nem szereti? Ebben az esetben már nagyon nehéz az újrakezdés.

-    Miből áll a mileszel.hu?

A mileszel.hu egy folyamatosan bővülő oldal, amely komplett rendszert nyújt az érdeklődők számára. Ez azt jelenti, hogy vannak pszichológiai tesztjeink, melyek segítséget nyújtanak az orientációban, illetve a helyes önkép kialakításában. Célunk azonban, hogy folyamatosan olyan teszteket, írásokat helyezzünk el az oldalon, amelyek újabb és újabb segítséget, információkat jelentenek az érdeklődők számára.
Tudjuk, hogy némelyik teszt hosszú és munkaigényes, de igyekezünk precízen bemérni a látogatókat, és ezek alapján egyfajta pályaképet adni nekik. Ha valaki kitölti a pályaválasztási- és egyéb teszteket, akkor kapni fog egy szakmalistát, melyből jól látszik, hogy milyen irányba tud elindulni, személyiségéhez és érdeklődési köréhez milyen munkák, szakmák állnak a legközelebb.

-    Ön miben tud segíteni és hogyan?

Én tulajdonképpen a vonal végén ülök… Azaz ha valaki a honlapon tesztet tölt ki vagy kérdést tesz fel nekem (névvel, vagy anélkül), akkor én vagyok az, aki részben értékeli a teszteket, vagy választ ad a feltett kérdésekre, melyeket a látogató a honlapon keresztül lát. Tehát egyfajta beszélgetés folyik az oldalon. Természetesen lehetőséget adunk arra a kérdezőknek, hogy privát módon tegyenek fel kérdéseket, csak a kérdező látja a velem folytatott beszélgetést. Tulajdonképpen „egy szobában ülünk” és beszélgetünk.
De visszatérve az eredeti kérdésre: hogy én miben tudok segíteni? Leginkább abban, hogy kérdéseket tegyünk fel közösen és arra – igény esetén – együtt találjuk meg a válaszokat. Én nem mondom, és nem is mondhatom meg, hogy igen, Ön újságíró legyen, de azt igen, hogy van érzéke az íráshoz, tehát érdemes ilyesmiben is gondolkodnia. Ez már elég kell, hogy legyen ahhoz, hogy a fiatal felismerje a lehetőségeit.

-    Mik a leggyakoribb kérdések, amelyekkel Önhöz fordulnak?

Alapvetően kétféle kérdéskört tudnék meghatározni, persze ennél sokkal szélesebb a spektrum, de ezek a legjellemzőbbek. Szóval az egyik az, hogy „mi legyek?”, ami azért nehéz, mert aki ezt kérdezi, az általában vagy mindenből kiváló vagy semmiből sem igazán jó. Tehát nincs preferenciája és halvány elképzelése sem, hogy mit csináljon. Ráadásul ezt a kérdést sokan csak most, közvetlenül a jelentkezés, az érettségi előtt teszik fel maguknak, illetve nekem. Velük az alapoktól kell kezdeni. Kitöltik a teszteket, beszélgetünk és a folyamat végére általában kialakul valamiféle elképzelés, amely jó irányt adhat a fiatalnak.
A másik tipikus csoport az, aki pontosan tudja, hogy mit szeretne, de nem tudja, hogy hol, melyik intézményben mi vár rá. Mondok egy példát: ha kommunikáció szakra akar menni valaki és még azt is tudja, hogy valamely újságnál szeretne írni vagy szerkeszteni, akkor egyáltalán nem mindegy, hogy a számtalan képző intézmény közül melyiket választja. Ilyenkor felderítem neki a lehetőségeket, a kínálatot áttekintjük és a látogató úgy adja be a jelentkezését, hogy tudja, ahova készül, létezik és valószínűleg erős az újságírói szakirány.
És van még két kör, akikről eddig nem beszéltünk: a felelős szülők, tanárok, akik segíteni szeretnének a gyerekeiknek, tanítványaiknak. Természetesen ők is találnak megfelelő segítséget a mileszel.hu-n.